Kereken fél éve, 2025.09.05-én kezdtük meg a jelzésfestést Csörgő Sziklavári Annamáriával (Pannival). Másnap már az egyesület tagjaival kiegészülve 10-en folytattuk az alapok festését. Ott ahol biztos volt fel került a lila „m” is. Megterveztük Panni kérését is figyelembe véve a Telkit elkerülő, Budajenőt körülölelő zarándokutat, melyet bekötöttünk a Telki – Nagykovácsi lila „m” zarándokútba. A terv lényege:
A Fő utca 44-nél a Magtár irányába leágazó piros „m” utat, mely a Szent Mihály Öregtemplomig már a térképen jelölve volt, meghosszabbítjuk az öreg tölgyig és a zöld négyzettel jelölt úttal fonódó jelzésként visszük tovább a Telki – Nagykovácsi közötti lila „m” bekötéséig (ld. a térképen 7. ponttal jelölve).
A kért körút megvalósításához az öreg tölgytől, a zöld négyzettel jelölt túrista úton, Telki – Budajenő határán, sárga „m” fonódó jelzésként visszacsatlakozunk a Rozmaring és Budajenői út sarkán a lila „m”-be (8-10 pont között).
A terv megvalósításában a térképen jelzetten az alábbi feladatok maradtak a mai jelzésfestés után:
A Ny-i külterületi (1,3 km ) szakaszon 5-10 oszlop állítására lesz szükség, mert nincs tereptárgy. Ezt a terület tulajdonosokkal előtte egyeztetni kell. Erre majd fehér alapon lila „m” kerülne („Cél”-12 pont között).
A 11-10 pont között a lila „m” festések. A fahídtól, a Mária Utas jelzőoszlopig, a (Szellő utca – Budajenői út kereszteződéséig).
A térképen jelölt „Start” – 7 pontig piros „m” kerülne. Ezt jelöltük végig 2026.03.05-én csütörtökön Pannival. Erre kerülne 3 rétegben az „m”.
Az 8-10 pont között az egy rétegben elkészült alapra további két fehér réteget, és rá a sárga „m” festését javasoljuk.
Más iskolák szerint csak a lila és az alsóbb rendű utaknál egységesen kék színnel célszerű az „m” jelölése. Nem kell sárga, nem kell piros, csak a kék! Az egyszerűség mellett a nagyszerűséget emelném ki. Merre menjen a zarándok a 8-as pontnál (hármas kék elágazásnál)? Majd a tábla megmutatja?
Mivel még csak a lila jelzésekig jutottunk, a szín választás még nem késő. Erről Czégé Zoltánnal kell majd egyeztetni Panninak.
A nap során megbeszélést is folytatunk a város polgármesterével, a város honlapunkon történő megjelenésével kapcsolatban.
A napközben és a végén a baráti beszélgetések feledhetetlenek maradtak.
A Találkozó előkészítése során közel 80 zarándoktársat, egyházi és világi embert szólítottunk meg. Akik fontosnak érezték, és halaszthatták az egyéb elkötelezettségeiket ott voltak. Messzi Erdélyből is vállalták zarándokaink a hosszú fárasztó utat, hogy a tavalyihoz hasonló számban, 10-en köztünk lehessenek.
Pénteken délután a megérkezés, hálaadás a templomban, s az esti beszélgetés nagyon jó ráhangolódást adott.
A szombati előadó nap 32 (tavaly 24) fő aktív részvétele mellett zajlott le. A programot az élet alakította, de ki-ki elmondhatta, amit szívében hozott. Konferansziénk, Csernyus Enikő nyugodt hangja, felvezető szavai adták a keretet.
A megnyitó beszédet Mosolygó Péter, Máriapócsi Nemzeti Kegyhely igazgatója, Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Közgyűlés elnöke, Berecz János, Gávavencsellő polgármestere tartotta.
Megnyitó beszédek után kezdődtek az előadások, beszélgetések. Az előadások a program linkjeiben érhetők el.
Megismerhettük a „Máriától Máriáig” (Máriapócs – Csíksomlyó), 500 km-es zarándokút építés jelenlegi állását. Ezen belül az érintett megyék, települések együttműködési megállapodásait, az önkormányzatokkal megkezdett munkát, jelzésfestést. A hiányzó részek felmérését, a tervezett munkákat. Megbeszélhettük a zarándokok számára összeállított tájékoztató google táblázat szerkezetét. A zarándokút átadását 2026-ban tervezzük, de már Kollár László előadása előre is mutatott. Következő cél, Debrecen – Máriapócs közti két napos zarándokút (piros „m”) felfestése a Debreceni nemzetközi repülőtértől azok számára, akik más országból jönnek, és szeretnének ezen az úton zarándokolni.
Az egyesületeink 2025 évi beszámolói, pályázatai, a Zarándok Akadémián való részvételünk további színt adott az elhangzott előadásoknak.
Kis csúszásokkal, de a nap végére mindenre sor került.
A másnapi utrenye, reggeli, búcsú, fotó után, mindenki szerencsésen hazatért.
83 évvel ezelőtt a Doni Áttörésnél elesettekre emlékező 35 km-es Soproni Teljesítménytúra. A 650 induló közt ott voltunk mi is. Borza Ottó, György Emil, és Hernádi Béla. Jó volt, nagyon jó volt végre együtt, s akik nem tudtak eljönni Robi, Péter, lélekben ők is ott lehettek (mivel felhívtuk őket.) Külön köszönet Ottónak és kedves feleségének Elvirának a szállásért, s a finom étkekért.
Minden induló kitöltötte a regisztrációs űrlapot, melyben a neve és elérhetősége mellett a kapott regisztrációs sorszám is szerepelt. A kapott két oldalas lapon pedig gyűjtöttük a 8 ellenőrző pont pecsétjeit.
Az ellenőrzőpontokon jegyezték, hogy „itt még megvoltunk”. Az útvonal követésére számos lehetőség volt, az előttünk levők háta, térkép, útjelző nyilak, és Ottó tapasztalata.
A 3. ellenőrző ponton olasz katonák, nagyon finom kaláccsal, sós sütivel és olasz vörösborral kínáltak.
A 4-8-as ellenőrző pontokon korhű ruhába öltözött katonák nagyon finom forró teát, forralt bort, hagymás zsíros kenyéret kínáltak. A megérkezéskor a gulyáságyú, és kezelőik jóvoltából végre leülhettünk közel 6 óra menet után.
Megérkezéskor az első 600 érkezőt gulyáslevessel is kínálták.
1-3 cm-es hóban, 0-3 fok között, 10-17:50- között teljesítettük a 35 km-et (4,5 km/h átlag tempó).
Legutóbbi hozzászólások