Államalapítónk emléknapja után vagyunk. A Szent Jobb zarándoklat befutott a Szent István Bazilikába, majd hazatértek egészségben. Dolgozzátok fel az utat, várjuk a beszámolókat!
Csíksomlyóra ért a zarándokpár, Ők is egészségben és ahogy sejthető feltöltekezve is. A Jóisten segítette Őket útjukon. Azóta Ők is hazaértek. Az Ő útfeldolgozásuk várhatóan tovább fog tartani, így szokott lenni az első úttal.
Bujákon a Veronikaszálláson nagy volt a jövés-menés, szinte minden zarándoktársunk előkerült hosszabb-rövidebb időre. Volt gyaloglás (rengeteg légy, szúnyog, kisebb napszúrás). Sütöttünk a kemencében házikenyeret. Augusztus 23-án vasárnap mindenki hazaért Bujákról. Erőt adó, nagyon jó tartózkodás volt ez Bujákon! Főhadiszállásunk tartja magát, hála Veronikának és Zolinak.
Megint volt programozás, mi is legyen Karácsonyig. Ez a társaság nem bír sokat ülni.
Nagyon jó nap volt, Nagy csapat EKE-s kísért ma bennünket, azt hiszem 20-an voltunk. Igaz a reggeli áldást még Baritz Lajos atyától szemerkélő esőben tettük meg. A Karmelita nővéreknél még borultvolt sz idő, de a felhők elvonultak, kisütött a nap és szép idő lett. Jól jelzett úton, erdőben, mezőn gyalogoltunk. Kisérőink nagyon gyakorlott túrázok voltak, élmény volt Őket hallgatni a túráikról, a hegyekről a természet szeretetükről. Jobbágyfalván a plébános süteménnyel, itallal várt bennünket. Innen még 2 km-t gyalogoltunk a gyönyörű környezetben lévő szállásunkra.
A két hosszú és fárasztó nap után ma egy rövidebb szakaszunk volt. Be is illesztettünk egy nagyon szép keresztutat Gábor vezetésével. Erdőn, mezőn gyalogoltunk. Vendégül láttak bennünket Marosvásárhelyen a Szent Család templomban. A templomot Makovecz Imre tanítványa Esztány Győző tervezte. Marosszentgyörgyön Baritz Lajos plébániáján szálltunk meg. Az esti mise egy gyönyörű 13. századi kazettás mennyezetű templomban volt, ahol a mise utáni Mária köszöntésben a plébános több versét is meghallgathattuk. Nagy élmény volt, köszönjük!
Reggel nagyon finom és kiadós reggelivel búcsúztattak a kolozsi plébánián. Majd útra keltünk. Jó nehéz nap volt nagy szintkülönbségekkel, vagyis le – föl. Az idő nagyon kegyes hozzánk, mert az előrejelzés szerint tegnap és ma is lett volna eső, de mégis elkerült bennünket. Illetve éjszaka esett. Ma nem volt segítőnk, igy az előre megkapott trekket követtük. Egy kökénybokros szakaszon kívül tudtunk is menni az úton.
Grunda János, a Szent István rádió riportere kérdezett a zarándoklásról, a múltról, a jelenről és a jövőről is. A riportban hivatkozik egy előző riportra is, amit Hernádi Béla elnökünkkel készített. Az a riport Pünkösdkor lesz meghallgatható, hiszen Béla a tavalyi egyhetes Pünkösdi zarándoklat élményeit osztotta meg a nagyérdeművel.
Elhangzott 2019, október 19-én.
A kép alatt csak három fájl látszik (Megmaradni 1,2,3), de a kép bal alsó sarkában a 4 tracks azt jelenti, hogy négy van.
A kép bal felső sarkában található piros lejátszás nyílra kattintva meghallgatható a négy riportrész egymás után, összesen kb. 45 percben. A háttérkép A Gyimesek főgerincéről készült, előtérben Pottyond, kicsit hátrébb Csíkmenaság.
Korán reggel indultunk napsütésben. Kiérve Piricséről erdei úton gyalogoltunk a román határig. Ömbölynél terveztük a határátkelést a szombati ideiglenes határon. A határőrök jóindulatának köszönhetően sikerült is, mivel többünknek az állandó lakhelye 50 km-nél távolabb van és először úgy tünt, hogy mi nem mehetünk át. Az Ároni áldással köszöntük meg a jóindulatukat, könnyet csalva mindegyikük szemébe. A határ túlodalára elénk jöttek a szaniszlóiak, aki egy kisbuszból terített asztalt varázsoltak. Étellel, itallal és gitárszóval fogadtak. Az evés után együtt indultunk tovább gitáros kisérettel Szaniszlóra. A falu határában lóháton fogadott a plébános, a busz sofőre és a sofőr kislánya. A megérkezés után közös imádság a templomban, utána még egy kis sütemény, majd indulás Mezőpetribe, ahol a mai szállásunk van.
Máriapócsról 13 órakor indultunk ebéd után, egy órás késéssel a tervezetthez képest. A mai pihenő napjukat tőltő szentkúti csapat (Mátraverebély Szentkútról indultak, innen kapták a nevüket), templomban búcsúztattak bennünket. Nyírbogát volt az első és egyetlen állomásunk. Itt a falu görögkatolikus plébánosa elénk jött az úton, együtt mentünk be a templomba, majd a templom kertjében megvendégeltek bennünket süteménnyel, pogácsával, gyümölccsel és innivalóval. Újra útra keltünk és 8 km gyaloglás után megérkeztünk Piricsére. Itt van a szállásunk az öregek napközi otthonában. Szép erdei útakon mentünk, könnyű bevezető út volt.
Tegnap este megérkeztem Máriapócsra. Találkoztam a zarándoktársaimmal akikkek együtt leszek a következő 22 napon. További zarándokokkal, akik már két hete úton vannak és az utat segítő önkéntesekkel. A személyes élmények, tanuságtételek az esti beszélgetésen megerősítettek, hogy itt a helyem! Szeretettel hívlak benneteket tartsatok velem!
Legutóbbi hozzászólások