.A mai penzum nem hosszú (16 km), de a legnagyobb szintkülönbég, kb 700 m. Kormos Residence – Csíkszentimrei Büdösfürdő. A nehézséget az adja, hogy útközben nics település, csak a természet. A csapat ma halad át Kovásznából Hargita megyébe.
Az útról készült relive rögzítés itt található:
A mai táv kb. 17 km, mintegy 300 m szintkülönbséggel. Tulajdonképpen a Bodvaj völgy és a Kormos völgy közötti hegyháton kellett átjutni.
Kisbaconból kiindulva rövidesen Magyarhermányba értünk, ahol volt egy kis pihenő.
Innen mintegy három óra alatt sikerült átjutni a Kormos völgybe. Egy nagyon szép, kevés fedettségű vonalon (szekérutak) haladt a csapat.
A Kormos völgyéban a kísérő csapat várta a kissé fáradt zarándokokat. Aztán a völgyön felfelé haladva kb. másfél óra alatt jutottunk el a Kormos Residence elnevezésű, nagy történelmi hagyományokkal bíró szálláshelyünkre. Amikor beléptünk a házba leszakadt az ég, szóval jó volt az időzítése.
Külön program volt a ház enteriőrjénak, múltidéző fényképeinek és korabeli retro tárgyainak megtekintése.
Csak Csaucseszkunak volt a vadászháza. Kis vita is volt kinek ju a Kárpátok Géniuszának szobája. Vacsora után a szépen duruzsoló kandalló előtt jó sok dolgot beszélgettünk.
A mai táv a Barót – Kisbacon közötti 12 km volt, elhanyagolható szinttel. Indulás a katolikus templomtól volt, és a baróti kis tavat megkerülve haladt Bibarcfalva felé. Kicsit megzavarta utukat a Barót patakhoz igyekvő medvecsapat, de szerencsére nem lett belőle baj. A Barót patak bibarcfalvi gázlóján átkelve
végigmentek a falunk, jólesett nekik a jó hideg bibarcfalvi borvíz.
Innen már csak egy ugrás volt a szállás, ahová rendben megérkeztek.
Enyhén felhős, száraz napos idő volt, 18-20 C fokkal, ami ideális gyalogláshoz.
A csapat nagy része szombaton este befutott Kisbaconba, ahol a Bodvaj vendégházban voltunk elszállásolva. Vasárnap reggel kiegészültünk az éjjel vonattal ideutazó barátainkkal, szerencsére a Corona csak negyedórát késet Tusnádfürdőig.
Reggeli után Barótra mentünk misére, ahol éppen elsőáldozás volt. Ott találkoztunk e helyi turisztikai iroda vezetőjével.
Innen a Vargyas szorost néztük meg, egy kisebb gyaloglással egybekötve. Kisbaconba visszatérve megnéztük a vizimalmot, ahol eredeti kő a „malomkő”. Vettünk is lisztet, kivácsiak vagyunk milyen kenyér lesz belőle. A vizimalomhoz odalátszott Benedek Elek emléháza, át is ballagtunk, de sajnos kicsúsztunk a nyitvatartásból.
Szállásunk a Bodvaj vendégház volt.
A Bodvaj völgy érdekessége, hogy felsőbb részén van az a kohó, ahol Gábor Áron az ágyúit öntötte
Szóval a vasárnap akklimatizáciról szólt.
A Zarándok Központba is érkezik a tavasz, indulnak a programok. Sikerült a Viator Egyesületnek rendbetenni a belső teret, lett egy barátságos enteriőr. Szerény és emiatt zarándokhoz illő.
A teadélután a zarándoklás iránt érdeklő emberek találkozóhelye, eszmecsere, ismerkedés, bemutatkozás, történetek meséje. Most 11 fő gyűlt össze változatos háttérrel és szándékokkal, de az ilyen találkozó tágítja a teret mindenki számára.
Örülünk ennek az új találkozó helynek, mert a Mária utcai kezdeményezés nem vezetett eredményre. Reméljük, hogy ez a hely sok jó eseménynek ad majd otthont. A Központ itt található: Ferenciek tere 7-8, V. lépcsőház, ez a belépés után bal kézre eső utolsó lépcsőház, nem kell semerre sem elfordulni az udvar további részébe, és egy kis A/5-s kék zarándok központ logó van az lépcsőház ajtaján.
Távozáskor mindenki húzott egy papírdarabot egy nagy dobozból. Az enyémen ez állt:
„Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondja az Úr, ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek” (Jer. 29,11)
Legutóbbi hozzászólások