2025.09.12, Zólyom-Sásová (24 km a tervezett távolság, 122 m szintemelkedéssel).
Menetrendszerüen a zólyomi vasútállomásról indult tovább a gyalogos zarándoklat.
Az út a Garam-patak mentén is vezetett.
Besztercebányára, egy nyüzsgő városba értünk a napvégén.
A nyüzgést ódon kastély látványa törte meg.
Estére „Banská Bystrica, Ďumbierska 1 Slov. akadémia vied” alatt szálltunk meg.
2025.09.11, Selmecbánya-Zólyom. Eső után végig az úton (26,6 km a tervezett távolság, 354 m szintemelkedéssel).
A reggelig tartó eső okozta sár miatt, az úton haladtak tovább zarándokaink. Útközben Bélabányánál kedvesen megemlékeztek a névadóról. Fáradtan érkeztek a zólyomi vasútállomásra, szálláshelyükre.
2025.09.12. péntek Nagyvárad.
Három hét, és három nap. Budapestről, az augusztus 20-i ünnepségről induló zarándokaink, Szent István király imájával kisérve csütörtökön megérkeztek Nagyváradra.
Az utolsó nap, pénteken, a püspöki palotában tett látogatás után, már csak a csendes búcsúzás maradt.
2025.09.11. csütörtök Szalárd-Nagyvárad
6 fővel megérkeztek zarándokaink Nagyváradra. Útibeszámoló még nem készült, de a képek magukért beszélnek.
Ipolyság-Selmecbánya, 60,5 km, 1147 m szintemelkedés.
Előszó
2025.09.11, Miskolc, hajnali 3 óra. Eső hangjára ébredtem. Az első felmerülő emlék, a tegnapi búcsúvacsorán, Selmecbányán felhangzó ének: „Te hívsz meg minket a lakomára, az együttlétért tied a hála. Mert úgy szerettél, emberré lettét. Kenyeret adtál s velünk is ettél”. Köszönöm Gál Attila, aki korábban megtanítottad társaimnak, s így már tavaly is énekelhettük a pünkösdi búcsúra, Csíksomlyóra menet. Köszönöm, hogy megmutattad, hogy lehet másképp is. Köszönöm zarándoktársaim, Borza Ottó, Gál Attila, György Emil, Józsa Róbert, azt a három csodálatos napot, amit együtt tölthettünk a Mária Út É-i szárnyán Częstochowa felé zarándokolva.
Emlékeim az útról
Közel 400 km, több km-es szintemelkedéssel, nagyrészt idegen nyelvterületen. Más ez az út, mint a megszokott Ny-K-i Csíksomlyóra tartó. Csomagszállításban viszont hasonló, mert az idei pünkösdre tartó, Mariazell-Csíksomlyó közti ausztriai és dunántúli szakaszon bevált zarándoktriatlonnal szállítottuk az első három nap a csomagokat. Autóval a szálláshelyekig, ahola leraktam és a szálláshelyet elfoglaltam, majd az útvonalon szembe, kerékpárral vissza a zarándokokig, és ezt követően együtt gyalog.
2025.09.07. vasárnap már Budajenőn a háromnapos jelzésfestés végén találkozhattunk. Reggel áldást kaptunk Emillel, majd Robival és Ottóval kiegészülve Párkányba fogadott minket Gál Attila és kedves felsége, Virka. Mivel korán érkeztünk, Attila vezette kiránduláson, Esztergom fölött a hegy tetejéről, a Vaskapunál gyönyörködtünk a Dunakanyarban. Este, talán az idei nyár utolsó szalonnasütésén átbeszéltük a szlovákiai szálláshelyeket. A táblázat alkotójának, Török Andrásnak nem lehetünk elég hálásak.
Feledhetetlen volt a vendéglátás, és jólesett az esti pihenés. Nagyon köszönjük a Gál családnak.
1. nap. 2025.09.08, hétfő, Ipolyság-Palást túrista úton, 14,4 km 186 m szintemelkedéssel (Mapy.cz).
Esztergomban a reggeli mise, és zarándokáldást követően,
és bőséges reggeli után, a méltán büszke nagyapa mellett, az unoka a zarándokkereszttel mutatta az utat.
A csomagszállító autóval elindultunk a határ melletti Ipolyságba.
Ipolyság-Palást
A szállás Paláston, a Penzión Julkin Dvorban kényelmes, a zarándokoknak megfelelő volt.
2. nap, 2025.09.09, kedd. Palást-Hontnémeti, túrista úton, a végén rövidítésekkel, 22,4 km, 493 m szintemelkedéssel.
Szlovákiában a falvakban a házszámozás nem utcához, hanem gondviseléshez kötött. A szállások megtalálásához a Mapy.cz-hez a tudás, a koordináta rögzítés ismerete döntő volt. Szerencsére Attila erre időben rájött, így már a szállást megtalálni gyerekjáték volt. A táblázatban a szállás a településtől 3,5 km-re, közel 200 m szintemelkedéssel Chata Husín-ban volt . A házszám a táblázatban tévesen 121, a térképen 1346. Szerencsére, a koordináta közel helyes volt.
3. nap, 2025.09.10,szerda. Hontnémeti-Selmecbánya, a legrövidebb úton, 22 km és 468 m szintemelkedés.
Útközben Szent Antonnál megpihentünk, majd folytattuk az utunkat (ki-ki ahogy tudta).
A szállásunk a történelmi város korba illő Skautský dom Hostel-ben, négy ágyas szobában volt. A feledhetetlen búcsúvacsora helyszínét a Monarchia étterem adta.
Legutóbbi hozzászólások