Korán, már 13 órakkor elkezdtük a festést Csörgő Pannival. Még csak azt tudtuk, hogy a lila „m” átmegy Budajenőn. A külterületi határokat a jelzett turista, és az eddig jelzett tematikus utakat az openstreetmap.hu segítségével utólag felmértük (ld. 1. sz. térkép):
Megterveztük a Mária Út budajenői teljes szakaszát (ld. 2. sz. térkép):
Az MTSZ gyakorlatát, szakmai füzeteit figyelembe véve, elkezdtük a jezésfestést, Budajenő teljes belterületi szakaszán 1,3 km hosszban, a Fő utca, Harmat utca, Vadrózsa utcában a Moha közig, Budajenő határáig a fahídig (ld. a térképen 3-4 pont között):
két pofásan,
három rétegben,
egymástól maximum 100 m távolságban,
útelágazódásoknál nyíllal,
a kereszteződéseknél max. 10 m-es távolságra behívó jelzésekhez festettük fel az „m” alapját fehér trinát vízoldható festékkel.
Péntek délutánra, estére megérkezett egyesületi tagjainkkal, s a másnap reggel a településről érkezőkkel kiegészülve közel 10-en folytattuk a festést illetve a jelzésfestés betanítását két csoportban:
Az első csoporttal folytattam a jelzésfestést, a térképen jelölten a 4-7 pont között az „Öreg tölgyig”.
A második csoport Czégé Zoltán vezetésével, az 1,3 km hosszú, előző nap előkészített fehér alapra festett sablon segítségével lila „m”-et (színkód: NCS S 5040-R50B). Majd 4-6 pont ( a kövön levő jelölés) között egy pofásan a 2. réteget festette.
A folytatással kapcsolatban:
A Ny-i külterületi szakaszon 5-10 oszlop állítására lesz szükség, mert nincs tereptárgy. A terület tulajdonosokkal előtte egyeztetni kell. Erre majd fehér alapon lila „m” kerülne.
A 4-5 pont között lila „m” festések (A Mária Utas jelzőoszlopig).
A térképen jelölt „End” és számozásban visszafelé haladóan a 7 pontig piros „m” kerülne.
2025.09.11, Selmecbánya-Zólyom. Eső után végig az úton (26,6 km a tervezett távolság, 395 m szintemelkedéssel).
A reggelig tartó eső okozta sár miatt, az úton haladtak tovább zarándokaink. Útközben Bélabányánál kedvesen megemlékeztek a névadóról. Fáradtan érkeztek a zólyomi vasútállomásra, szálláshelyükre.
Három hét, és három nap. Budapestről, az augusztus 20-i ünnepségről induló zarándokaink, Szent István király imájával kisérve csütörtökön megérkeztek Nagyváradra.
Az utolsó nap, pénteken, a püspöki palotában tett látogatás után, már csak a csendes búcsúzás maradt.
Ipolyság-Selmecbánya, 59,7 km, 1216 m szintemelkedés.
Előszó
2025.09.11, Miskolc, hajnali 3 óra. Eső hangjára ébredtem. Az első felmerülő emlék, a tegnapi búcsúvacsorán, Selmecbányán felhangzó ének: „Te hívsz meg minket a lakomára, az együttlétért tied a hála. Mert úgy szerettél, emberré lettét. Kenyeret adtál s velünk is ettél”. Köszönöm Gál Attila, aki korábban megtanítottad társaimnak, s így már tavaly is énekelhettük a pünkösdi búcsúra, Csíksomlyóra menet. Köszönöm, hogy megmutattad, hogy lehet másképp is. Köszönöm zarándoktársaim, Borza Ottó, Gál Attila, György Emil, Józsa Róbert, azt a három csodálatos napot, amit együtt tölthettünk a Mária Út É-i szárnyán Częstochowa felé zarándokolva.
Emlékeim az útról
Közel 400 km, több km-es szintemelkedéssel, nagyrészt idegen nyelvterületen. Más ez az út, mint a megszokott Ny-K-i Csíksomlyóra tartó. Csomagszállításban viszont hasonló, mert az idei pünkösdre tartó, Mariazell-Csíksomlyó közti ausztriai és dunántúli szakaszon bevált zarándoktriatlonnal szállítottuk az első három nap a csomagokat. Autóval a szálláshelyekig, ahola leraktam és a szálláshelyet elfoglaltam, majd az útvonalon szembe, kerékpárral vissza a zarándokokig, és ezt követően együtt gyalog.
2025.09.07. vasárnap már Budajenőn a háromnapos jelzésfestés végén találkozhattunk. Reggel áldást kaptunk Emillel, majd Robival és Ottóval kiegészülve Párkányba fogadott minket Gál Attila és kedves felsége, Virka. Mivel korán érkeztünk, Attila vezette kiránduláson, Esztergom fölött a hegy tetejéről, a Vaskapunál gyönyörködtünk a Dunakanyarban. Este, talán az idei nyár utolsó szalonnasütésén átbeszéltük a szlovákiai szálláshelyeket. A táblázat alkotójának, Török Andrásnak nem lehetünk elég hálásak.
Feledhetetlen volt a vendéglátás, és jólesett az esti pihenés. Nagyon köszönjük a Gál családnak.
Szlovákiában a falvakban a házszámozás nem utcához, hanem gondviseléshez kötött. A szállások megtalálásához a Mapy.cz-hez a tudás, a koordináta rögzítés ismerete döntő volt. Szerencsére Attila erre időben rájött, így már a szállást megtalálni gyerekjáték volt. A táblázatban a szállás a településtől 3,5 km-re, közel 200 m szintemelkedéssel Chata Husín-ban volt . A házszám a táblázatban tévesen 121, a térképen 1346. Szerencsére, a koordináta közel helyes volt.
Útközben Szent Antonnál megpihentünk, majd folytattuk az utunkat (ki-ki ahogy tudta).
A szállásunk a történelmi város korba illő Skautský dom Hostel-ben, négy ágyas szobában volt. A feledhetetlen búcsúvacsora helyszínét a Monarchia étterem adta.
Zarándokaink 08.28-án, péntek este Miskolc-Görömbölyre érkeztek. Az „Istenszülő oltalma” görögkatolikus templom adta a lelki felfrissülést, a Pocsai Mariann szakaszgazdánk, meg a finom vacsorát, s reggelit. A szállás immár hagyományosan az igazgató úr jóvoltából, a Görömbölyi Általános Iskolában volt.
Másnap, a szombat reggeli indulás után, nagyrészt a hagyományos útvonalon folytatódott a zarándoklat (ld. szövegközi térkép, amely egy mapy.cz-s linket is rejt).
Az Avasi kilátóból rácsodálkoztunk a városra, és a messze távolban láttuk Sajópálfala kegytemplomát, ahova igyekszünk.
Tovább indultunk és Miskolc legrégebbi templomába, az Avasi templomba is tiszteletünket tettük. Megnéztük a kiállítást és a facsapos tetőszerkezetet is (ld. szövegközi ábra).
Az Avas É-i lejtőjén leereszkedve a Fráter György Katolikus Gimnázium udvarán az Árpád Szent Fája alatt pihenhettünk meg.
Szirmabesenyőn dr Szarka János parókus úr fogadta a fáradó zarándokokat akiket áldásával erősített. Az egyházközség jóvoltából itt a finom sütemények és üdítők mellett emlékeztünk meg azokra, akik most már nem fogadhatnak.
Sajóvámoson a Görögkatolikus Templomnál, s a közösségi házban hűsölhettünk egy kicsit. Köszönet érte Tóthszegi István paróchus barátunknak.
Sajópálfalán a Kegytemplomban tettük tiszteletünket, majd a Kenethozók monostorában a 18 órakkor kezdődő vecsernyén az 1Úton zarándokaival is találkoztunk (augusztus 16 helyett itt most volt, Szikszóról és Miskolcról induló zarándoklat). Itt találkoztunk másnapi szakaszgazdánkkal, Leskóné Csillával is.
Kiss Attila Gellért paróchus úr, s kedves felesége Andrea, no és a hívek jóvoltából nagyon finom vacsora után a zarándokszálláson pihenhettünk meg, hogy másnap Szikszó felé folytathassuk utunkat.
Legutóbbi hozzászólások